Szent Antal a szembetegek, az orbáncos gyulladásban szenvedők oltalmazója. Szent Antal nevéhez fűződik az orbánc elnevezése Gomboson és máshol is. Szent Antal tüzének nevezik a lábon jelentkező tüzespiros gyulladást. Doroszlón, ha valakinek kivörösödött a bőre, és megdagadt, vagy ha a részeg ember elkezdett vörösödni, akkor azt mondták: „No, kiverte a Szent Antal tüze.” A Muravidéken, hogy elkerüljék a Szent Antal tüzet, a bőrgyulladást, az orbáncot, tilos volt tüzet gyújtani e napon. Baranyában az archaikus tűzgerjesztés ünnepi szertartását tovább éltetve ősi módon, két fa összedörzsölésével gyújtották meg hajnalban a konyhában a gyógyító erejűnek, tisztítónak tartott új tüzet. A régi tüzet ugyanis előző este eloltották. Sándoregyházán a „tudós, gurudzsmáló asszonyok”, hogy a szómágia erejével megszabadítsák a betegségtől, ráimádkoztak a betegre.
„Elindult Szent Antal hét lányával, hetvenhétféle famíliával. Megtalálkozott Szűz Máriával. Hova mensz, Szent Antal, hét unokádval, hatvenhétféle nyavalyádval, száraz köszvényedvel, dagadó betegségvel, tüzes orbáncval? Ó, térj vissza, kérlek Krisztusnak öt mélységes sebeire. Mikor az földön járt, hegyek nőttek, kövek tőttek, és mennybemenetele után mindenek megtértek. Térj meg vissza, Szent Antal, szállj nagy havasokra, az oroszlán szivibe, úgy idd meg a piros vérit, szaggasd meg gyenge testit.”
Nemcsak a ráimádkozás, hanem a Szent Antalt ábrázoló érem is gyógyhatású. Székelykevén az egyik „gurudzsmás asszony” nyakában piros madzagon egy Szent Antalt ábrázoló, kopott medálion függ. Vízvetés közben, mikor a szemmel vertet gyógyítva imádkozik, vízbe dobja a parazsakat, beleérteti a nyakában függő medáliont a vízbe. Ezzel a vízzel itatja meg a beteg kislibákat.
Tiltónap Antal napja. Zentán, Topolyán, Csantavéren nem szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek az illető kezén. Különösen az asszonyok számára dologtiltó nap. Topolyán pl. kerülték a nagyobb tüzelést, a nagymosást, hogy utol ne érje őket az orbánc, a Szent Antal tüze. Bánát falvaiban rendszerint ilyenkor vetik a lent, viszont a palántálást igyekeznek befejezni Antalig.
Szent Antal napja Zentán férjjósló, szerelemvarázsló nap is. Antal-napkor böjtölnek a lányok, csak kenyér és víz az egész napi ételük, italuk. De ezt titokban egyedül teszik. Éjfélkor felállítják a tükröt az ágy mellé. Mikor az óra üti az éjfélt, feláll a lány, keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és mondja:
„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”
Akkor belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét. Mások szerint, ha a lány férjhez akar menni, éjjel menjen ki a kertbe, fogja meg az egyik fát, és mondja:
„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”
„Elindult Szent Antal hét lányával, hetvenhétféle famíliával. Megtalálkozott Szűz Máriával. Hova mensz, Szent Antal, hét unokádval, hatvenhétféle nyavalyádval, száraz köszvényedvel, dagadó betegségvel, tüzes orbáncval? Ó, térj vissza, kérlek Krisztusnak öt mélységes sebeire. Mikor az földön járt, hegyek nőttek, kövek tőttek, és mennybemenetele után mindenek megtértek. Térj meg vissza, Szent Antal, szállj nagy havasokra, az oroszlán szivibe, úgy idd meg a piros vérit, szaggasd meg gyenge testit.”
Nemcsak a ráimádkozás, hanem a Szent Antalt ábrázoló érem is gyógyhatású. Székelykevén az egyik „gurudzsmás asszony” nyakában piros madzagon egy Szent Antalt ábrázoló, kopott medálion függ. Vízvetés közben, mikor a szemmel vertet gyógyítva imádkozik, vízbe dobja a parazsakat, beleérteti a nyakában függő medáliont a vízbe. Ezzel a vízzel itatja meg a beteg kislibákat.
Tiltónap Antal napja. Zentán, Topolyán, Csantavéren nem szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek az illető kezén. Különösen az asszonyok számára dologtiltó nap. Topolyán pl. kerülték a nagyobb tüzelést, a nagymosást, hogy utol ne érje őket az orbánc, a Szent Antal tüze. Bánát falvaiban rendszerint ilyenkor vetik a lent, viszont a palántálást igyekeznek befejezni Antalig.
Szent Antal napja Zentán férjjósló, szerelemvarázsló nap is. Antal-napkor böjtölnek a lányok, csak kenyér és víz az egész napi ételük, italuk. De ezt titokban egyedül teszik. Éjfélkor felállítják a tükröt az ágy mellé. Mikor az óra üti az éjfélt, feláll a lány, keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és mondja:
„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”
Akkor belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét. Mások szerint, ha a lány férjhez akar menni, éjjel menjen ki a kertbe, fogja meg az egyik fát, és mondja:
„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”
Június 13. Páduai Szent Antal napja
A háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb "alamizsnás" mestere. Kultuszát a ferencesek terjesztették el. Dologtiltó napnak tartották.